Apák és lányaik
A tökéletes férfi iránti vágyakozásunk
valahol gyerekkorban az apa–lánya kapcsolatban kezdődnek. Ennek a kapcsolatnak
sok fajta módja van. Van természetesen egészséges és természetes vonzalom de
kialakulhat olyan függőség, olyan erős érzelmi kötődés, ami meghatározó egy nő
kapcsolat keresésében.
És korántsem csak arról a helyzetről beszélünk, amikor egy
nő kislányos imádattal csüng az apján negyven évesen is.
Vegyünk sorba néhány jellemző változatot:
- A hagyományos családban a fiukat
keményebben fogják, hogy megtanulják kezelni az élet nehéz dolgait. Tehát,
egy fiúnak a problémákat fel kell vállalni, neki kell menni. Ugyan ebben a
családban a kislányokat ezek az apák megvédik a problémától, még akkor is
ha a kislány nem kéri ezt a védelmet. Legalábbis kezdetben. (rendszerint a
háttérben olyan anya van, aki egy erős férfi mellett védelmet talál és ezt
a modellt adja tovább).
- Előfordul,
hogy az ilyen leosztású családban, a kislányok megtanulják, hogy hízelkedéssel, „cicáskodással”,
mindent el tudnak érni az apjuknál. Ez a ravaszkodás, gyerekkorban
átlátható, nevetni is lehet rajta, de valójában sebezhetővé teszi a
gyereket, mivel hazudni tanítja az érzelmekben. Mert, megtanulja manipulálni a környezetét, egy
eredmény elérése érdekében. Kialakulhat egy hamis érzelem (ha eléggé felnézek
rád, akkor megoldod a problémáimat…). Felnőtt korban a gyámoltalanság
pózába helyezkedve úgy tűnik, mindig el tudja érni, amit akar. De ez a
gyámoltalanság szerepkör nem emeli az önbecsülésünket, és ezért még jobban
belekeveredünk a manipulációba.
- Van,
amikor az erős férfi uralkodni akar
a családtagjain, különösen a feleségén és a lányán Ilyenkor pl. az apa
szükségtelenül korlátozza a lánya mozgásterét, szigorúan el kell számolni
minden percével. Ebben az esetben, ha nem törik meg a lány (vagyis nem lesz
örökre megvert kislány…), akkor megtanulja átverni, kijátszani az erős
embert. A végeredmény hasonló, mint az előző esetben: nem alakul ki az
őszinte, tisztességes kapcsolatnak a modellje. Megússza a nehéz
helyzeteket, de egyúttal megússza az őszinte szerető kapcsolatot is.
- Az apai „kényeztetésnek” lehet egy
olyan következménye, amikor egy nő azt tanulja meg, hogy „ bármit megtesz
értem az apukám, lehozza nekem a csillagot!” a következmény, egy
elégedetlen, követelőző a párját mindig
kritizáló nő lesz. A férfiben egyre jobban erősödik a meg nem felelés
élménye, a nőben pedig az „elrontottam az életem, rosszul választottam, el
vagyok hanyagolva” érzése.
- A túlidealizálás,
amikor az apa annyira tökéletes, hogy nehéz hozzá hasonlót találni. A
lánya, minden fiú barátját titkon összehasonlítja az apjával, és ebből az
összehasonlításból, mindig a barátok kerülnek ki vesztesként. Ettől az
erős fizikai köteléktől nem lehet akkor sem megszabadulni, ha fizikailag
távolság van apa és lánya között. A nő, átviszi az igényét, minden
következő kapcsolatára. A problémát, a függetlenedéstől való szorongás
okozza. Ha megtanulja úgy nézni, a férfiakat, ahogy vannak és Nem úgy, amilyennek
szeretné látni őket, akkor ki tud szabadulni a kötésből.
- Az apa hiánya. Akkor, ha egy
kislánynak nincsenek élményeik, tapasztalataik az apjukról, akkor
rendszerint „fantáziában” teremt magának egy apaképet, ami erős és
védelmet nyújtó. Ez a kép, lehet annyira meghatározó, hogy megakadályozza
a hosszabb kapcsolatokat, mivel nem
bízik abban, hogy nem hagyja el a férfi úgy, ahogy az apja tette.
Ráadásul senki nem felel meg a fantázia kép ideáljának.
- A nem megfelelő apa. „Aki senki!”
ez a fajta apa, olyan, mintha ott se lenne. Nem nyilvánít véleményt, sőt
zavarja őt az érzelmek kinyilvánítása. Ilyen esetben, gyakran előfordul,
hogy egy „sziporkázó”, szélsőségesen kalandos férfi az örök kiválasztott
(és természetesen, az örök elhagyó), mert a lány, attól retteg, hogy csak
nehogy olyan semmilyen férje legyen, mint az apja volt. Jöhet minden
kalandtúra, minden, ami az izgalmat növeli…Mert soha nem tudja megérteni,
hogy apaj miért nem viszonozta az érzelmeit. Felnőttként, mindent megtesz,
hogy szerelmet kapjon, de szeretet éhségével gyakran elriasztja a
férfiakat.
- Az elhanyagoló apa. Az
alkoholista, drogos, stb apa. Alapvetően azt az élményt adja, hogy soha
nem lehet rá számítani. Mert kedves, aranyos, ha józan…és átváltozik
iszonyattá, ha pl. részeg. Nem tudja gondját viselni a családjának. Ebben
az esetben a nő, újra és újra a biztonságra „hajt”, amit gyerekkorában nem
tapasztalt meg.
- A rettegett apa. Ez egy változata,
a meg nem kapott szeretetnek, de sajnos a szeret utáni vágyakozás társul a
megalázottság, kiszolgáltatottság élményével. Ilyen esetben a nő, keresi a
biztonságot, a védelmet, de valójában soha nem tudja teljesen odaadni magát, mert fél a megalázástól. Így a
szexuális kapcsolataiból hiányzik az öröm. Ennek a hiányát érezve,
előfordul, hogy hűtlen lesz, keresi a kalandokat, de közben boldogtalan a
saját viselkedése miatt.
Alapszabály: a meg nem kapott
szeretetet pótolni nem lehet. Amit gyerekkorunkban nem kaptunk meg, azt nem
tudjuk bepótolni. De újra és újra csalódni tudunk a férfiakban. Pedig nem a
választott férfi a nem meg felelő, hanem az elvárásunk irreális.
Kommentáld!