Apák és lányaik
 
 
A tökéletes férfi iránti vágyakozásunk
valahol gyerekkorban az apa–lánya kapcsolatban kezdődnek. Ennek a kapcsolatnak
sok fajta módja van. Van természetesen egészséges és természetes vonzalom de
kialakulhat olyan függőség, olyan erős érzelmi kötődés, ami meghatározó egy nő
kapcsolat keresésében.
És korántsem csak arról a helyzetről beszélünk, amikor egy
nő kislányos imádattal csüng az apján negyven évesen is.
 
Vegyünk sorba néhány jellemző változatot:
- A hagyományos családban a fiukat
     keményebben fogják, hogy megtanulják kezelni az élet nehéz dolgait. Tehát,
     egy fiúnak a problémákat fel kell vállalni, neki kell menni. Ugyan ebben a
     családban a kislányokat ezek az apák megvédik a problémától, még akkor is
     ha a kislány nem kéri ezt a védelmet. Legalábbis kezdetben. (rendszerint a
     háttérben olyan anya van, aki egy erős férfi mellett védelmet talál és ezt
     a modellt adja tovább).
 
- Előfordul,
     hogy az ilyen leosztású családban, a kislányok megtanulják, hogy hízelkedéssel, „cicáskodással”,
     mindent el tudnak érni az apjuknál. Ez a ravaszkodás, gyerekkorban
     átlátható, nevetni is lehet rajta, de valójában sebezhetővé teszi a
     gyereket, mivel hazudni tanítja az érzelmekben. Mert, megtanulja manipulálni a környezetét, egy
     eredmény elérése érdekében. Kialakulhat egy hamis érzelem (ha eléggé felnézek
     rád, akkor megoldod a problémáimat…). Felnőtt korban a gyámoltalanság
     pózába helyezkedve úgy tűnik, mindig el tudja érni, amit akar. De ez a
     gyámoltalanság szerepkör nem emeli az önbecsülésünket, és ezért még jobban
     belekeveredünk a manipulációba.
 
- Van,
amikor az erős férfi uralkodni akar
     a családtagjain, különösen a feleségén és a lányán Ilyenkor pl. az apa
     szükségtelenül korlátozza a lánya mozgásterét, szigorúan el kell számolni
     minden percével. Ebben az esetben, ha nem törik meg a lány (vagyis nem lesz
     örökre megvert kislány…), akkor megtanulja átverni, kijátszani az erős
     embert. A végeredmény hasonló, mint az előző esetben: nem alakul ki az
     őszinte, tisztességes kapcsolatnak a modellje. Megússza a nehéz
     helyzeteket, de egyúttal megússza az őszinte szerető kapcsolatot is.
 
- Az apai „kényeztetésnek” lehet egy
     olyan következménye, amikor egy nő azt tanulja meg, hogy „ bármit megtesz
     értem az apukám, lehozza nekem a csillagot!” a következmény, egy
     elégedetlen, követelőző a párját mindig
     kritizáló nő lesz. A férfiben egyre jobban erősödik a meg nem felelés
     élménye, a nőben pedig az „elrontottam az életem, rosszul választottam, el
     vagyok hanyagolva” érzése.
 
- A túlidealizálás,
     amikor az apa annyira tökéletes, hogy nehéz hozzá hasonlót találni. A
     lánya, minden fiú barátját titkon összehasonlítja az apjával, és ebből az
     összehasonlításból, mindig a barátok kerülnek ki vesztesként. Ettől az
     erős fizikai köteléktől nem lehet akkor sem megszabadulni, ha fizikailag
     távolság van apa és lánya között. A nő, átviszi az igényét, minden
     következő kapcsolatára. A problémát, a függetlenedéstől való szorongás
     okozza. Ha megtanulja úgy nézni, a férfiakat, ahogy vannak és Nem úgy, amilyennek
     szeretné látni őket, akkor ki tud szabadulni a kötésből.
 
- Az apa hiánya. Akkor, ha egy
     kislánynak nincsenek élményeik, tapasztalataik az apjukról, akkor
     rendszerint „fantáziában” teremt magának egy apaképet, ami erős és
     védelmet nyújtó. Ez a kép, lehet annyira meghatározó, hogy megakadályozza
     a hosszabb kapcsolatokat, mivel nem
     bízik abban, hogy nem hagyja el a férfi úgy, ahogy az apja tette.
     Ráadásul senki nem felel meg a fantázia kép ideáljának.
 
- A nem megfelelő apa. „Aki senki!”
     ez a fajta apa, olyan, mintha ott se lenne. Nem nyilvánít véleményt, sőt
     zavarja őt az érzelmek kinyilvánítása. Ilyen esetben, gyakran előfordul,
     hogy egy „sziporkázó”, szélsőségesen kalandos férfi az örök kiválasztott
     (és természetesen, az örök elhagyó), mert a lány, attól retteg, hogy csak
     nehogy olyan semmilyen férje legyen, mint az apja volt. Jöhet minden
     kalandtúra, minden, ami az izgalmat növeli…Mert soha nem tudja megérteni,
     hogy apaj miért nem viszonozta az érzelmeit. Felnőttként, mindent megtesz,
     hogy szerelmet kapjon, de szeretet éhségével gyakran elriasztja a
     férfiakat.
 
- Az elhanyagoló apa. Az
     alkoholista, drogos, stb apa. Alapvetően azt az élményt adja, hogy soha
     nem lehet rá számítani. Mert kedves, aranyos, ha józan…és átváltozik
     iszonyattá, ha pl. részeg. Nem tudja gondját viselni a családjának. Ebben
     az esetben a nő, újra és újra a biztonságra „hajt”, amit gyerekkorában nem
     tapasztalt meg.
 
- A rettegett apa. Ez egy változata,
     a meg nem kapott szeretetnek, de sajnos a szeret utáni vágyakozás társul a
     megalázottság, kiszolgáltatottság élményével. Ilyen esetben a nő, keresi a
     biztonságot, a védelmet, de valójában soha nem tudja teljesen odaadni magát, mert fél a megalázástól. Így a
     szexuális kapcsolataiból hiányzik az öröm. Ennek a hiányát érezve,
     előfordul, hogy hűtlen lesz, keresi a kalandokat, de közben boldogtalan a
     saját viselkedése miatt.
 
 
Alapszabály: a meg nem kapott
szeretetet pótolni nem lehet. Amit gyerekkorunkban nem kaptunk meg, azt nem
tudjuk bepótolni. De újra és újra csalódni tudunk a férfiakban. Pedig nem a
választott férfi a nem meg felelő, hanem az elvárásunk irreális.
            
 
Kommentáld!